HTML

Mi ez?

Zsemledisznó mindenbe beleüti az orrát. Általános blog, hol ilyen, hol olyan tartalommal. Amolyan véleménymondós, de lesz történetmesélés is.
Magpet szerint. Bővebben?

Friss topikok

Linkblog

2011.02.24. 10:24 magpet

A sor

A sorban állásnak állítólag létezik valamiféle kultúrája. Leginkább talán az, hogy nem pofátlankodunk egymás elé mindenféle trükkökkel. De ez ugye szánalmas hozzáállás, az életrevaló, talpraesett ember az ilyen buta helyzeten is úrrá lesz, és az élre tör. Íme néhány jó tanács, különféle élethelyzetekre!

 

Alapelv

A sor rossz, benne állni még rosszabb. Igyekezzünk minél gyorsabban túlesni rajta! Ez két okból is fontos: egyrészt az élet rövid, ne töltsük az időt ilyen hülyeségekkel! Másrészt a sorban történő ügyes előrejutással másoknak és önmagunknak is bizonyíthatjuk felsőbbrendű mivoltunkat, ami az egészséges önértékelés szempontjából rendkívül fontos. A sor az idegek háborújának egyik legkeményebb frontvonala. Senkitől nem számíthatunk segítségre, így aztán az se forduljon meg a fejünkben, hogy mi segítsünk bárkinek. A sor nem az a hely, ahol az ember tekintettel lehet a másikra. A sor: magányos harcosok küzdelme.
Az előre pofátlankodás általános szabálya, hogy az esetleges "beszólásokat" megfelelően reagáljuk le! Ez a reakció kétféle lehet: ha nálunk gyengébb alak méltatlankodik, akkor erővel kezeljük a helyzetet: egyszerűen nézzünk rá nagyon rondán és fenyegetően, vagy határozottan érdeklődjünk, hogy "most miért kell beszólni?" Ha egy ránk nézve veszélyes ellenfél tűnik fel a színen, akkor hasznos lehet a "jajj, nem is láttam, hogy itt sor van" ábrázat. A szerencsétlen hülyét sokszor megsajnálják, és mire az ellenfelek agyában összeáll a kép, már elöl vagyunk a sorban.


Több kassza egy térben

Szerencsére nem mindenhol keserítik meg életünket sorszám-automatákkal, így például gyorsétteremben, benzinkútnál az élelmesebbek előrébb juthatnak. Ha több üzemelő kassza előtt egy térben várakozik a tömeg, akkor kézenfekvő lenne egy sorba állnia mindenkinek, majd az elöl álló mindig az éppen megüresedő kasszához léphet. Ez butaság, rengeteg drága idő elmegy vele, a mi időnk legalábbis biztosan (a többiek ideje meg kit érdekel?). Ha véletlenül mégis azt látnánk, hogy ez a szisztéma kezd kialakulni, akkor rezzenéstelen arccal furakodjunk át a tömegen, mint aki nem is igazán érti, hogy miért áll itt ez a rengeteg ember. Ebben segítségünkre lehetnek a kereskedelmi egységben található termékek, hirdetmények, plakátok, amiket elmélyülten bámulhatunk, mintha egy másik bolygóról érkeztünk volna. Így a sorban senyvedő szerencsétlenek azt hihetik, hogy tényleg nem észleltük, mi is a helyzet valójában. Vegyük célba a legrövidebb sort, vagy az esetleg épp megürülő kasszát, és ellentmondást nem tűrve csapjunk le a pozícióra!


Szupermarket - sok kassza egy sorban

Nem mindig a legrövidebb sor a leggyorsabb, vessünk egy pillantást az előttünk állók kosarának tartalmára is! Így próbáljuk megtippelni a legzökkenőmentesebb sort, majd foglaljuk el helyünket a végén! Az előttünk állót gyorsabb pakolásra és fizetésre ösztönözhetjük, ha szekerünket több ízben "véletlenül" rátoljuk a bokájára, vagy a tarkójára lihegünk, esetleg köhögünk-tüsszentünk. Az ilyen helyeken a legkomolyabb előnyre új kassza nyitásakor tehetünk szert. Ha a bolt egyenruhás dolgozóját látjuk a környéken cikázni, akkor azonnal feszítsük meg szekértoló izmainkat, mert lehetséges, hogy másodperceken belül új kassza nyílik! Amint észleljük az új lehetőséget, azonnal, és igen lendületesen induljunk meg felé, az előttünk állókra ilyenkor sem kell figyelni. Második helyről új kasszára ugrani nem nagy teljesítmény, 5-6. pozícióból rajtolva igazán szép a diadal.
Mikor elérjük a kipakolásra szolgáló szalagot, azonnal kezdjük meg a rámolást! Akkor is, ha az előttünk álló sem került még sorra. Ilyenkor is rásegíthetünk a folyamatra a szekér agresszív előretologatásával: pakolászás közben minél többször lökjük neki "véletlenül" az előttünk állónak!
Komolyabb tömeg esetén lehetőségünk nyílhat arra is, hogy a kassza-sor körül kialakult káoszt kihasználjuk. Ténferegjünk szerencsétlenül a sorok eleje körül, majd ha elmélyülve beszélgető párocskát, esetleg gyerekeket találunk valahol, akkor finoman, apró mozdulatokkal furakodjunk be eléjük! Közben javasolt a tetőszerkezet, vagy saját cipőnk nézegetése, ami alibit adhat egy esetleges lebukás esetén.


Közlekedés autóval

Gyakran szembesülhetünk azzal a kellemetlen helyzettel, hogy az útirányunknak megfelelő sávban indokolatlanul sok autó áll, a mellette található - más irányba tartó - sáv viszont szerencsésen üres. Ekkor az üres sávban kell előrehaladnunk, amit gépkocsink értékétől, méretétől és teljesítményétől függően kétféleképpen tehetünk meg.
Komoly, nagy autóval hatalmas gázt adva, a sorban állókat mintegy megalázva suhanjunk az élre, hadd érezze az a sok kretén, hogy kié is az út valójában! Ha erről ügyes ráutaló magatartással sikerül meggyőznünk a lúzereket, akkor sokkal könnyebb dolgunk lesz a sor elején. Fontos, hogy nagy és drága autó esetén a last minute besoroláskor ne használjunk irányjelzőt! Ezzel ugyanis óhatatlanul több kaszttal is lejjebb soroljuk magunkat, ami nyilvánvaló tekintélycsökkenéssel jár. Autónk orrát határozott mozdulattal dugjuk be a sor elejére, ezzel jelezve, hogy itt most pozíció-foglalás lesz. Az irányjelző használata egyenlő lenne az erre való engedély-kéréssel, amivel nem alázhatjuk meg magunkat, ha már ilyen drága autónk van.
Kisebb, olcsóbb autó használata esetén alkalmazzuk a "jajj, hiszen ez nem is az a sáv!" című kicsit riadt tekintetet! Ha az utolsó métereken tétován gurulunk, akkor ezt igen jó eséllyel le tudjuk nyomni a sorban elöl álló valamelyik szerencsétlen torkán, aki bizony be fog engedni. Ebben a helyzetben viszont célszerű egy kis alázatos irányjelző-használattal látszólag beismerni, hogy butuskák voltunk. A turpisság sosem derül ki, vagy ha mégis, akkor addigra már a sor elején vagyunk.


Vizicsúszda, dodgem és hasonlók

Az ilyen játékok körül időnként hatalmas, bosszantó sorok tudnak kialakulni. Szórakozni jöttünk, nem sorban állni, tehát előre! A nem egyértelmű sorok esetében alkalmazzuk a lehető legegyszerűbb furakodásos technikát! Tömegben csak az arcátlansági faktor dönt: az ügyes csúszdázik, a lúzer vár estig.
Ha a sor kicsit is konkrét irányt vett, akkor a helyzet bonyolultabb. Elszaladhatunk a sor mellett, miközben határozottan a sor eleje felé nézünk, mintha ott álló barátainkat próbálnánk utolérni. Ez sok szerencsétlen ember szemében már bőven elegendő indok az előrepofátlankodásra. Ha valaki mégis bátran utánunk szólna, akkor a forgatagban meg se halljuk, nem beszélgetni jöttünk!
Működő eljárás a csevegve furakodás is. Cimboránkkal beszélgetve finoman úgy tudunk toporogni a kicsit rendezetlen sorban, hogy nekünk magunknak sem tűnik fel, hogy néhány hellyel előrébb kerülünk. Minél hangosabb, minél "menőbb" a beszélgetés, annál kisebb az esély arra, hogy valaki szóvá tegye a tolakodási kísérletet.
Ügyesen kihasználhatjuk kisgyermekünk jelenlétét. Ő nem fog bírni magával (különösen, ha megfelelő szellemben neveljük!), és elkezd az emberek között bujkálva a sor eleje felé törtetni. Ekkor kétségbe esve tolakodjunk utána, közben kiáltsunk valami olyasmit, hogy "Ottóka, nem szabad tolakodni!" Ügyeljünk rá, hogy a gyermeket ne érjük utol, csak a sor eleje közelében! Ekkor az ott állókkal mosolyogva összenézve próbáljunk kicsikarni egy belenyugvó, együttérző ("hejj, bizony, nekem is van gyerekem...") tekintetet, amit meglovagolva máris beállhatunk az illető elé.


Bankkártya, PIN-kód

Ha a sorban előttünk álló bankkártyával fizet, mindenképpen tapadjunk rá, érezze a nyakán a lihegést! Akkor is tegyünk így, ha eszünk ágában sincs ellopni a kártyáját és visszaélni vele! Ez a fajta viselkedés nekünk csak azért lesz jó, mert a másiknak rossz. Hát kell ennél komolyabb öröm az életben?

14 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://zsemlediszno.blog.hu/api/trackback/id/tr232686968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bal3 · http://szamitogeporvos.wordpress.com/ 2011.02.24. 11:19:15

Áve!
Aki a sorban előre kerül és felsőbbrendűnek érzi magát ettől az még az ego alantas világában él.
Aki a sorban előre pofátlankodik és a többi emberre nincs tekintettel az még alacsonyabb szinten látja, éli a világát. Neki sokat (és sokszor) kell még megtapasztalni ezen a sárbolygón mire másként, tisztábban látja, értékeli a világot.
Sajnálni tudom őket. Elfogadom. Régen nagyon bosszantott, ma derülök rajtuk.
Bal3

magpet · http://zsemlediszno.blog.hu 2011.02.24. 20:28:08

@Bal3: meg tudlak erteni. :) Sokszor en is rohogok, de azert van amikor bosszant...

magpet · http://zsemlediszno.blog.hu 2011.02.24. 20:30:02

@lotht: az egy kulon posztot is megerne! Mintha a postakon valaki 1978-8an ratenyerelt volna a PAUSE gombra... :)

lotht 2011.02.24. 20:49:56

@magpet: Nem is igaz. 78-ban (én még emlékszem <OFF>sőt '81-ben udvarolni jártam a postára</OFF> mikor árultak sorsjegyet, meg csokit a postán? :)

randomburvi 2011.02.24. 21:18:55

A posta a legdurvább hely a világon.
Amikor végre az ablakhoz érek (20 perc, kétszer megpróbálnak megelőzni,de visszaverem a támadást) és egy bajszos nő rámordít, hogy következőőőő, és utána 10 percet várok, mire velem foglalkozik, mert éppen Jucika sztoriját hallgatjuk a szomszéd fakkból. Mögöttem közben az idős néni egyetértően cuppog a fülembe, hogy Jucika jól csinálta, amit csinált. Én közben a leértékelt, ámde porosodó Világ csodái könyvet, valamint a törött kerekű 150 FT-os műanyag kisautót bámulom a vitrinben.
Aztán a sorsjegyek vonják magukra a figyelmemet, szólok, hogy kérnék azt is egyet , próbálom oldani a hangulatot , komoly arccal közlöm, hogy"olyat adjon, ami nyertes".
Bajszos szerint ez nem vicces, a sor nevet. Szerintem vicces.
Végzek. Mögöttem megkönnyebbült sóhajok tömege...majd a Bajszos kiordít, hogy tessenek másik ablakhoz menni, és bébassza az kalickaablakot.

Mondjuk én megütöttem volna a mögöttem álló helyében, tekintettel a szomszéd ablaknál álló kb.15 emberes sorra, aminek a végére vezényelték.

A posta durva hely..nagyon durva.
És már csokit sem lehet kapni:(

lotht 2011.02.25. 11:54:32

@randomburvi: Szia! :)
Nincs már csoki??
Nem mintha valaha is vettem volna, postára nem majszolni jár az ember.

magpet · http://zsemlediszno.blog.hu 2011.02.25. 12:23:36

@randomburvi: precíz leírás! :)
Szegény postai dolgozók hanghordozásán is sokszor hallani, hogy nekik kellemetlen a "lehet ám nálunk nagyon jó lakásbiztosítást is kötni!" promóciós tevékenység.
Van egyáltalán ember, aki a postán egy ilyen felhívás hallatán - miután feladta a levelet és befizette csekket - felkiált, hogy "hejj, de jó, kössünk biztosítást!"??? Egyszer ki fogom próbálni, hogy mit szólnak hozzá mögöttem a sorban, ha elkezdek a részletek iránt érdeklődni... :)

lotht 2011.02.25. 12:34:29

Majd pedig előhúzod az ehhez szükséges dokumentumokat, tulajdoni lapot, nyílászárók műbizonylatait, zárak és riasztók MABISZ tanúsítványait, a lakásban tárolt műkincsek és ékszerek felsorolását, fotóit és értékbecslésüket, a széf összes kulcsát.
Eközben a vállad felett bámulnak és jegyzetelnek.
Életszerű.

magpet · http://zsemlediszno.blog.hu 2011.02.25. 13:01:31

@lotht: valamint a "mikor nem szoktak otthon lenni, és pontosan hol tartják az értékeket?" kérdésre üvöltve kell válaszolnom, mert az üvegfalba épített helyi intercom (1977-ből) már felmondta a szolgálatot. :)

randomburvi 2011.02.25. 20:59:52

beszabehu..
Ma, posta.
70 körüli néni, bottal, motyogva bejön, a kb. 10 főből álló sor eleje felé tart, határozottan és céltudatosan. Jelzem a sorban másik 2 néni és egy bácsi sorára várva..egyikük bátortalanul megjegyzi, velem egyetemben, hogy "csókolom, mi is itt vagyunk".
Botos néni csúnyanézéssel rendreutasít, hogy neki fáj a lába,nem tud állni sokáig és különben is, ő siet. ( vajh hová??)
Ebben a másodpercben kinyitnak egy másik ablakot, és láss csodát, néni kiegyenesedve, bot a levegőben, ééés ő ért elsőnek oda.

Mögöttem lévő srác megjegyzése hangosan:
"kelj fel és járj..s lőn csoda"

VJAN 2011.02.26. 13:19:57

Nem értitek a dolgot. A sornak (mint annyi más dolognak is) két vége van. Az egyik az, amelyiket az emberek többsége választ, és a legmesszebb van az elérendő céltól. A másik az, amit a kisebbség szemel ki magának, közvetlenül a célnál. Nos, a többség általában nem érti meg a kisebbséget, és rosszindulattal nézi a tevékenységét. De azért még nincs feltétlenül igaza a többségnek, csak attól mert nagyobb a létszáma.
Egyébként is, a magyar ember imád sorban állni. Ha nincs sor, csinál. Számtalanszor látom valamelyik hipermarketben, hogy a pénztárak egy részében hosszú sorok állnak, az üzlet túlsó végén pedig üres pénztárakban unatkoznak a dolgozók. Sajnos az emberek többsége a biztosnak vélt nyolcadik - tizedik helyét nem kockáztatja meg egy bizonytalan elsőért.

A lényeg, mi szeretünk sorban állni. Egyébként ez a régiónkra jellemző. Jártam már olyan kelet-európai országban, ahol a 30 darab áruért 200 fős sor állt, és az emberek gondolkodás nélkül beálltak a sor végére. És morgás nélkül elmentek, amikor elfogyott a holmi. Nem tudom, mit gondoltak, talán azt, hogy nem mindenki akar venni, aki sorban áll?

magpet · http://zsemlediszno.blog.hu 2011.02.26. 13:31:11

@VJAN: Ez a "sor két vége" megközelítés érdekes, és roppant figyelemre méltó! Kíváncsi volnék, Angliában a buszmegállóban fegyelmezetten sorban álló fejeknek el tudnád-e magyarázni. Persze ha megmondanád, honnan jöttél, valószínűleg együttérzően biccentenének, és beengednének maguk elé... :)

VJAN 2011.02.26. 14:24:40

@magpet: Még nem volt szerencsém angol buszra várni. Ha arra járok kipróbálom. :)
Viszont például Amerikában nem nagyon szeretik a sorokat, bár ott is vannak. Azért, ha lehet csökkentik a sorok hosszát, mondjuk úgy, hogy újabb pénztárat, kaput , bármit nyitnak, és azt a sorban állók nem haboznak használni. Nem úgy, mint nálunk, mondjuk a postán, ha hosszú a sor, bezárnak még egy ablakot.