Zsemledisznó

Izgalmas társadalom-elméleti kérdésen merengtem, és anomáliára bukkantam. Vajon ki és mikor kiáltja ki a Parlament legendás első emeleti erkélyéről a zártkörű részvénytársaságot? 

Mert hogy van itt ez a „társadalom” névre keresztelt dolog, a sok ember egyben. Logikusnak tűnik egy ilyen civilizációs berendezkedés, hiszen mekkora hülyeség lenne, ha mindenkinek lenne otthon saját tűzoltóautója, rendőre, utcai lámpája a háza előtt, kórháza, pár méter autópályája, egy pici erőműve, iskolája, stb. Ezek a közösen használható cuccok egy központi finanszírozásból üzemelnek, ennek forrását pedig a polgárok dobják össze, ezt hívjuk adónak. Nagyjából eddig egyszerűsítettem magamban a kérdést, szerintem nagyot talán nem tévedtem.

Ehhez képest mi történik mostanában? Nem pár hete, hanem jóval régebben, de nagyjából folyamatosan. A közös kalapba elvárt pénz egyre több, ezzel párhuzamosan egy csomó dologról derül ki, hogy nincs ingyen, tehát fizessünk érte. Autópálya, közterületi parkolás, tandíj, egy jobb hely a kórházi várólistán, mentő a tüntetésen. Hiába szolgál szebbnél szebb nevű ideiglenes és kevésbé ideiglenes új adónemek magyarázatául a "baj van, kell egy kis pénz" panel, a pénz befolyik, aztán az eddig közösből működtetett dolgok kapcsán is a kasszához kell fáradnunk. Mert mostanra kiderült, hogy azok is pénzbe kerülnek. OK, de akkor hol van az, amit összedobtunk? Mikor egy eddig "ingyenes" szolgáltatás fizetőssé válik, akkor ez miért nem eredményez radikális adócsökkenéseket?

Persze van tippem: egyre kevesebben tartunk el egyre több léhűtőt, hivatalnokot, szabályalkotót. (Lásd: beteg arányok) Akik persze azon fáradoznak, hogy saját fontosságukat igazolják, egyre nagyobb haveri apparátust tereljenek össze maguk körül, ami valóban egyre több pénzt visz el. Érthető, hogy kevesebb jut az ország működésére. A prioritásokon persze lehetne vitatkozni...

A kérdés tehát csupán a ki? és a mikor? Mert hogy egyre többen látnak az országban egy jópofa játékpénzes társasjátékot, ahol a saját pozíciók védelme a fő feladat, az ugye világos. Viszont a jelenlegi helyzetben ("demokrácia") vannak olyan kellemetlenségek, mint választások, más véleményen lévő emberek, esetleg pártok. Ezek egyértelműen zavarják a kényelmes működést, a megoldás tehát az lesz, hogy ezt az ódivatú köztársaságosdit hagyjuk a fenébe, és kikiáltjuk a ZRt-t. Hogy kik lesznek a részvényesek? Ez csak a pillanat ügyes kiválasztásán múlik.