Zsemledisznó

Talán ijesztően hangzik, de leírom: kicsit zavar, hogy a hülyék szavazata is annyit ér, mint a normálisaké. Persze nagy kérdés a „hülye” definíciója, és hogy miképpen lehetne ezt a fennálló aránytalanságot kicsit finomítani. Erre támadt egy ötletem, ami nem jogdíjas, tehát ezen a ponton felkínálom népgazdasági hasznosításra: IQ-tesztet a szavazólapra! Képviselő hölgyek és urak, valaki igazán bedobhatná egyéni indítványként!

Miért? Mert fontosnak tartom a jövőt. Az jó, hogy képviseleti demokrácia van, de az utóbbi időben ennek kényes egyensúlyát sok tényező igyekszik rombolni. Gondolok itt a különféle gyűlölet-alapú kampányokra (amikor egy párt nagyjából annyit tud felmutatni, hogy ő nem a másik, illetve hogy a másik egy szemétrakás), illetve a könnyen megvásárolható szavazatokra. Ez utóbbi talán a veszélyesebb: a konkrét sör-virsli konstrukción kívül ismert az ún. „választási költségvetés”, amivel minden kormány szeret élni: az utolsó pillanatban kisöpörjük a kincstárat, és szétosztunk mindent (sőt, még azt is, ami nincs), hátha egy csomó hülyének elég az a pár ezer forint így hirtelen, szavaznak, aztán megint jöhet 4 év éles kasza a haverokkal. Hiszek benne, hogy az értelmes, előrelátó emberek nem – vagy legalábbis sokkal nehezebben – vásárolhatók meg ilyen eszközökkel. Ha pedig ez így van, akkor javaslatom nyomán előállhat egy önszabályozó folyamat: az ostoba, megvásárolható, jövővel mit sem törődő polgárok szavazata elértéktelenedik, így a rájuk apelláló párt nehezebben jut hatalomra. Vagy inkább sehogy.

A rendszer működése roppant egyszerű, bár az elején van vele egy kis meló, és a szavazatok számlálása is rumlisabb, de szerintem megéri. Egy ügyes szakembergárda összeállít egy egyszerűsített IQ-tesztet, vagy valami hasonlót (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért maradok az IQ megnevezésnél). Mondjuk 5 kérdés, amire összesen van 3 perce a választópolgárnak. A kérdések a klasszikus IQ-tesztekhez hasonlóak, de tartalmazhatnak minimális műveltségi feladványokat is („Melyik ország Magyarország nyugati szomszédja?” nagyságrendben, tehát semmi rettenetes bonyolultság.) A válaszokat a bizottság egy egyszerű kulcs alapján átnézi a számláláskor, és a lapra rákerül A SZORZÓ. A szorzó számítása: IQ/100. Ha tehát a polgár IQ-ja 80, akkor az ő szorzója 0.8, a szavazata ilyen súllyal kerül beszámításra, a 200-as IQ-t elérő választó szavazata pedig kettőt ér.

Antidemokratikus? Kirekesztő? Korlátozó? Lehet. Nézőpont kérdése. Lehet, hogy a népesség egy részének szavazata kevesebbet ér, másoké viszont többet. A hülyék biztosan meg lesznek bántva, de milyen alapon infláljuk el az értelmes emberek szavazatát azáltal, hogy besüllyesztjük cédulájukat az ostobáktól olcsón kicsalt szavazatok feneketlen pöcegödrébe? Tartsatok kirekesztőnek, de azt nekem senki nem tudja megmagyarázni, hogy az országnak ártalmas, ha a felelős gondolkodású, értelmes emberek kicsit jobban beleszólhatnak a dolgok menetébe. Hiszen maga a képviseleti demokrácia is valami ilyesmiről szól: én nem tudok okosan törvényeket hozni, az EU-s joggal harmonizálni, ezért megbízom a képviselőmet, hogy intézze ezt a melót. Hova jutna az ország, ha minden egyes állampolgár egyénileg üvöltené bele ötleteit az Országgyűlés üléstermébe? Hát az én kis ötletem is valami ilyesmi. Valami szűrő-féle, tessék rá így tekinteni!

Tudom, hogy az IQ nem feltétlenül áll egyenes arányban a felelős, jövőbe mutató gondolkodással, de első lépésnek talán megteszi, lehet finomítani a módszert!