Mindenki próbálgatja, én is adtam neki egy esélyt. Féltudományos módszerekkel vizsgáltam a közbringát, érdekes tanulságokkal.

Az elején szeretném leszögezni, hogy a Bubi létezése jó. Még bőven van hova javulnia, de hogy elindult valami ilyesmi dolog Budapesten, azt azért önmagában nem nagyon lehet bántani. Ezzel együtt sok rosszat is olvastam róla, tehát gondoltam, mielőtt én is elkezdek rosszakat írni, legalább kipróbálom. Aztán most az lesz, hogy nem csak rosszat írok.

A Bubira pattanás előtti utolsó pillanatok

Maga a rendszer - legalábbis az én rövidke, pár menetes próbám alkalmával - teljesen jól működött. A bringa hátán bepötyögtem a megfelelő kódokat, nyílt a retesz, gurult a vas. A végén bringa a helyére (ez a mozdulat kicsit nehezen ment, de biztosan tanulható), bérlés lezárul. Ez a része tehát kellemes, gyors, kényelmes.

Ugyanez viszont nem mondható el magáról a tekerésről. Talán az a baj, hogy sok éve igazi bringával (mostanában már bringákkal) közlekedem, amikhez képest a Bubi tényleg gyötrelmesen nehézkes jószág. Természetesen nem arra készültem, hogy egy jóféle országúti bringa paramétereit hozza, nyilván nem ez a cél. A Bubival nem kerülünk Balatont egy körben, és nem mászunk vele hegyet sem. Ilyen extra bevetésekre nincs is szükség, ha szeretnénk leizzadni a Bubin, ugyanis pár kilométer tempós haladás sík úton ugyancsak szépen megdobja az ember pulzusát.

A féltudományos okoskodáshoz professzionális eszközöket választottam. Azért lett végül csak félig tudományos, mert én nem vagyok tudós, valamint az általam megálmodott képlet is önkényes, semmiféle brit vagy egyéb tudósokkal nem egyeztettem vele kapcsolatban.

A legfőbb mérőeszköz: Garmin Fenix2 GPS-es óra. Az adatmezők szabadon babrálhatók, a Bubizáshoz ezt a képernyőt találtam ki magamnak: sebesség, 30 percről visszapörgő timer (ingyenes zóna, ugye), pillanatnyi pulzus.

A módszer egyszerű volt: egy Garmin Fenix2 GPS-es óra, hozzá tartozó pulzusmérő pánt, és egy Bubi. Aztán már csak tekerni kellett. Az összevetéshez hasonló hosszúságú (12-15km) és jellegű (alapvetően sík, városi) bringázásokat kotortam elő az elmúlt napokból a Garmin Connect fiókom mélyéről, amik egy kicsit városra hangolt MTB bringával születtek.

Almát körtével ugye nehéz összehozni, tehát ha színtisztán átlagsebességet néznénk, az nem lenne tisztességes. Próbáltam kitalálni valamiféle közös nevezőt egy képlet formájában. (Aki gyűlöli a matekot, az most ugorjon!) Az elégetett kalória, valamint a teljes megtett út adatokból indultam ki (az egyéb apróságok - pl. átlagsebesség - a kalória számításánál már a Garmin lelkében beszámításra kerültek):

• Elégetett kalória: ezt a Garmin a pulzusszám és a tevékenységtípus (kerékpár) figyelembevételével kalkulálja, figyelembe véve a sebességet, életkort, testtömeget is.

• A megtett út nem bonyolult, ezt az óra a benne lévő GPS segítségével meglehetősen pontosan rögzíti.

A fenti adatokhoz megálmodtam egy egyszerű képletet: minél nagyobb a végeredmény, a bringa annál hatékonyabb. Az egyszerű képlet csak egyenes és fordított arányokkal kalkulál, nincsenek benne izgalmas állandók vagy logaritmikus torzítások, de én hiszek benne. Így néz ki:

[megtett út] / [elégetett kalória/100]

És akkor következzen a majom vízbeugrása, töltsük fel a képletet adatokkal! 

A Bubin 15.25km-t tekertem, eközben elégett 570 kalória. Az átlagsebesség egyébként 15.9km/h-ra jött ki, amiért azért érezhetően meg kellett dolgoznom. Ez alapján a Bubi magpet-féle hatékonysági indexe:

15.25/5.7=2.67

Viszonyítási alapként nézzük a kényelmes, városi közlekedésre gyakran (havi 6-800km) használt öreg TREK 4500 mountain bike-omat. A gumik városra hangolt, középen nem recézett, 4bar körüli értékre fújt darabok. A TREK hatékonysági indexe két hasonló bevetés adataiból (az első otthonról a dolgozóba átlagosan kis - 30m körüli szint - lejtővel, a másik ugyanez visszafelé, 23 illetve 19 km/h körüli átlagsebességekkel):

Otthonról dolgozóba, frissen: 12.16/2.29=5.31

Fáradtan haza, kis emelkedővel: 11.97/2.52=4.75

Természetesen ezeket a számokat nem kell halálosan komolyan venni, hiszen ez nyilván nem csak a bringa hatékonyságát mutatja, hanem az én állapotom is benne van, sőt a környezet (hőmérséklet) is befolyásolja pl. az adott átlagsebességhez elégetendő energia mennyiségét.

Ezzel együtt elég látványos az eltérés, nem néhány százalékról beszélünk, hanem átlagosan és kis kerekítéssel azt mondhatjuk, hogy a Bubival kétszer olyan kemény meló a tekerés, mint egy “valódi” bringával. Tehát ha hosszú lesz a túra, vagy egy hídra feljutásnál komolyabb szint várható, akkor a Bubi nem jó választás. De nyugodjunk meg, nem is ez a dolga. Pár kilométert gurulni a városban azért alkalmas, nem kell aggódnunk a lopás miatt, és esőben visszatérhetünk pl. a villamoshoz, ha elment a kedvünk a bringázástól.

Akinek a fenti teszt nem elég, annak csak azt tudom javasolni, hogy tegye azt, amit én: próbálja ki a Bubit! Kellemes tekerést!

Ja, és jöhetnek a tudományos cáfolatok!